Mítosz - A mítosz görög eredetű szó, jelentése mese, monda, történet. A mítosz általában istenekről, isteni eredetű lényekről, vagy emberfeletti képességű személyekről szóló történet., Mitológia - Tulajdonképpen a mítoszok továbbmondását jelenti – olyan történetekét, amelyeket egy bizonyos kultúra igaznak hisz, és amelyekben természetfeletti események, személyek, lények szerepelnek., Antropomorfozis - Élő vagy élettelen dolgok, jelenségek vagy elvont fogalmak emberi tulajdonságaira utal. Ilyen eset az, ha állatokat, növényeket, vagy természeti erőket, például a szelet, esőt, vagy a Napot emberi indítékokkal ruházzák fel, vagy épp a gondolkodás és a beszéd képességével., Politeizmus - Több Isten hit, Monoteizmus - Egy Isten hit, Eklóga - Lírai műfaj, gondolatok, érzések szembesítésére alkalmazott dialogikus forma, amely idilli, bukolikus, azaz pásztori világot mutat be hexameteres verseléssel. Eredetileg szemelvényt jelent., Enjabement - Soráthajlás, Kánom - Bibliai szöveg, Apokrif - Bibliában meg nem jelentetett szöveg., Vulgota - Biblia latinul, Sebtuaginta - Biblia görögül, Figura etimologica - A szótő (vagy toldalékmorféma) ismétlését figura etimologicának nevezzük. Pl.: "Napos napot napok napolnak -/ hol a türelem?", Parafázis - Egy kifejezés több szóval való visszaadása. Hozzámondás, kifejtés, körülírás, értelmezés; átfogalmazás, részletesebb kifejtés, szabadfordítás; tartalmi idézés., Evangélium - Örömhír, Szinoptikusok - A szentírástudomány az első három kánoni evangélium – Máté, Márk és Lukács – hagyomány szerinti szerzőjét, de a megnevezés használatos olykor röviden a nevüket viselő három evangéliumra is, az úgynevezett szinoptikus evangéliumokra., Legenda - Általában egy vallási tárgyú kisepikai műfaj. Általában egy vallási szempontból fontos személy, szent, mártír, pap, vallásalapító életéről, egy szent hely, templom, ereklye, ünnep keletkezéséről szól., Ütemgangsúlyos verselés - Az ütemhangsúlyos verselés a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozásán alapul., Nyelvemlék - Minden olyan írásos művet, tekintet nélkül annak tárgyára vagy céljára, függetlenül a használt írásrendszertől, amely egy adott nyelv múltbéli megnyilvánulásainak állít hiteles emléket., Szorványemlék - Egy nyelv első emléke, nyelvtörténeti forrás, amely egy idegen nyelvű szövegbe ágyazott szó, szókapcsolat vagy mondattömb., Alliteráció - A szavak első betűinek egyezése egy versben vagy más szövegben, írásműben; betűrím, Krónika - Irodalmi, történelmi: Középkori történeti feljegyzés; rendszerint latin nyelvű hosszabb költemény vagy elbeszélés, amely időrendben mondja el az uralkodók tetteit és más eseményeket; ennek irodalmi műfaja., Testamentum - Végrendelet, Hexameter - hat verslábból álló verssor, aminek az első négy verslába általában daktilus (‑ U U), de helyettesíthető spondeussal (‑ ‑), az utolsó előtti verslába szinte mindig daktilus (‑ U U), az utolsó pedig spondeus (‑ ‑) (vagy ritkábban trocheus (‑ U))., Pentameter - Hat verslábból áll, de a harmadik és a hatodik hiányzik, szünet pótolja, Dixtihon - Két sorból áll egy pentameterből és egy haxameterből, Humanizmus - Mindennek mértéke az ember, Polihisztor - Hozzáértő, művelt ember, több tudományághoz is ért, Szonett - A szonett (olaszul: rövid dal) középkori eredetű, a reneszánsztól egész Európában elterjedt versszerkezet., Novella - A novella olasz eredetű szó, jelentése érdekes hír, újdonság. Viszonylag rövid terjedelemmel bíró kisepdikai alkotás, egyszálú cselekmény jellemzi. A sok szereplő helyett a c sattanós befejezésen, végkimenetelen van a hangsúly., Grammatika - Nyelvtan, Históriás ének - Epikus tartalmú ének, egy eseményt versbe szed, énekelve, Poeta doctus - Tanult, művelt költő. , Virágének - Szerelmi dal, Jellemfejlődés - Pozitív irányba fejlődik a karakter, Statikus jellemfejlődés - Semmilyen irányba nem változik a karakter jelleme, Prológus - Dráma bevezetése, Kultusz - Tisztelet, Alba - Hajnali dal, Monológ - Magánbeszéd, egyszemélyes jelenet, Athleta Christi - Isten katonája, Commedia dell arte - Vásári komédia, Farce - Francia, Adaptáció - Átdolgozás, Barokk - A teremtés tökéletességének vallásos emberi megfelelője, túldíszítettség, formai bravúrosság, Bokorrím - aaaa, Ellenreformáció - Az ellenreformáció az a katolikus megújulási mozgalom, amely a reformáció hatására keletkezett és célja az volt, hogy visszaállítsa és megerősítse a katolikus egyház hatalmát és pozícióját. A szó etimológiailag a latin "contra" (ellen) és "reformatio" (megújulás) szavakból tevődik össze., Publicisztika - Az irodalom egyik ága, amely a politikai, társadalmi és kulturális élet eseményeit, problémáit az időszaki sajtóban, brosúrákban, röpiratokban, ill. a rádióban és televízióban tárgyalja., Fiktív levél - Az írója nem egy személynek való elküldésre, hanem csak magának vagy szélesebb olvasóközönségnek szán, címzettje pedig gyakran kitalált vagy már nem élő személy. A fiktív levélnek nincsenek meghatározott műfaji szabályai, bármiről szólhatnak, így a szerző szabadon tudja kifejezni mondanivalóját., Rokokó - A barokk kifinomult, túlhajtott változata, célját, a gyönyörködtetést a túlburjánzó ornamentikával valósítja meg. Az irodalomban a stilizált szerelmi jelenetek, kecses, játékos költői képek, mesterkéltség és finomkodó modorosság jellemzi., Anekdota - Rövid, prózai alkotás, jellemzően csattanóval, illetve erkölcsi tanulsággal végződő történet, amely az adomával ellentétben létező történelmi személyekhez kapcsolódik. A történet lehet valós vagy kitalált, de mindenképpen hihető. A népköltészetben is fellelhető a mese egyik alfajaként, de rokonítható a szólással, illetve a trufával is., Francia klasszicizmus - Az elvek szigorú szabályokba való hajszolásának az lett az eredménye, hogy a dráma annyira kötött szerkezetűvé vált, 3-mas egység - Tér, idő, cselekmény, Racionalizmus - Ésszerű, filozófiai irányzat, amely szerint az emberi megismerés forrása az ész, és a fogalmaink a tapasztalat előtt és attól függetlenül is léteznek., Szentimentalizmus - Érzelgős, szenvelgő, nagyon érzelmes, az érzelmek szabadságát hirdette, és az érzelmi élet hangsúlyos ábrázolására törekedett, Szatíra - Egy irodalmi műfaj, amely gúnyos, maró kritikát alkalmaz egy adott társadalmi vagy politikai probléma bemutatására., Emberiség költemény - Drámai költemény (világdráma, metafizikus tragédia, lírai-filozófiai dráma, könyvdráma) a klasszikus tragédiával rokon műfaj, de a drámaisággal egyenrangúvá válhat benne a költőiség, a cselekményességgel a gondolatiság. E drámák általában nem előadásra, hanem olvasásra készültek, és az emberi lét alapvető filozófiai kérdéseit vetik fel, melyeknek kifejezéséhez vallási, mitikus, szellemlények is szerepelhetnek., Ortológus  - Olyan személyt vagy szakembert jelent, aki a helyes beszédet, illetve írást tanulmányozza, kutatja és gyakorolja. Az ortológia foglalkozik az emberi kommunikációval, különös tekintettel a nyelvi normákra és azok megőrzésére., Neológus - Nyelvújítás híve , Szentencia - Bölcsességet, tanulságot, erkölcsi igazságot vagy tanácsot tartalmazó mondat, Oximoron - Egymást kizáró, ellentmondó fogalmakat foglal szoros gondolati egységbe, Elégico-óda - Ódai jellemzője, hogy címzettje, megszólítottja természeti jelenség, megszemélyesített fogalom, egy allegorikus alak (Ekhó). Az elégia ókori görög eredetű, disztichonban megírt műfaj. Az újkorban fájdalmas, lemondó hangulat kapcsolódott hozzá., Paraintézis - Intelem, Tárcanovella - Újságba megjelentetett rövid novella, Elbeszélés  - Szépirodalmi műfaj -hierarchiában tágabb értelemben a novellával azonos jelentésben használt kifejezés, szűkebb értelemben a terjedelmében a novella és a kisregény között elhelyezkedő, gyakran hosszú novellának nevezett prózaepikai műfaj., Parnasszizmus - Költői elvei közé tartozott a l’art pour l’art („művészet a művészetért”), a tiszta költészet eszméje. E szerint a művészet célja önmaga megmutatása, társadalmi és politikai üzenet nélkül., Középpontos dráma - Szerkezetileg és tartalmilag van egy drámai középpont (ez lehet egy eszme vagy egy szereplő is), amelyhez minden szereplőnek viszonyulnia kell valamilyen módon., Vezérvers - Kötet elején , Elipszis - Olyan alakzat, amelyben a mondatból hiányzik egy vagy több szó, de az értelmi összefüggés így is érthető marad., Homo moralis - Klasszikus humanista erkölcsöt képviselő ember. Olyan irodalmi felfogást is jelent, amely az irodalom erkölcsi felelősségét és küldetését tanítja, Deizmus - Istenre vonatkozó felfogás, vagy természetes vallási rendszer, Spleen - Világfájdalom, életuntság, csüggedtség, Alteregó - Másik én, Ballada - Komoly hangvételű költemény; hosszabb verses írás., Eufemizmus - Az eufemizmus olyan megfogalmazás, amely az eredeti fogalom bántó, sértő vagy szókimondó jellegét enyhíti, gyakran olyan kifejezéssel, amely egy kevésbé közvetlen tartalmat képvisel. A szó a görög eu (’jól’) és phémi (’beszél’) elemekből származik,

Magyar Fogalmak

by
Print
Embed

Leaderboard

Flash cards is an open-ended template. It does not generate scores for a leaderboard.

Visual style

Options

Switch template

Continue editing: ?