1) a szó alaktani és jelentésbeli magja a) jel b) szóösszetétel c) szótő d) ikerítés 2) a legbelsőbb helyzetű szóelem, megváltoztatja a szótő jelentését, új szótári szó jön létre a) szótő b) képző c) ikerítés d) szórövidülés 3) nem alkot új szótári egységet, csupán módosítja a fogalmi jelentést, közbülső helyzetű szóelem a) jel b) rag c) kötőhangzó d) képző 4) szóalakzáró morféma, kijelöli a szavak mondatbeli szerepét a) rag b) szórövidülés c) szótő d) szóösszetétel 5) toldalékolás esetén a szótőhöz kapcsolódik, ejtéskönnyítő szerepe van a) szóösszetétel b) ikerítés c) szórövidülés d) kötőhangzó 6) két vagy több szó összekapcsolásából új szót hozunk létre a) szótő b) jel c) szóösszetétel d) kötőhangzó 7) az ikerszónak az egyik, vagy mindkét tagja önállóan nem létezik a nyelvben (pl.: irgum-burgum) a) ikerítés b) szórövidülés c) szóösszetétel d) rag 8) oka lehet a kommunikáció egyszerűségre való törekvése, vagy játékosság, kedvesség (pl.: fagylalt - fagyi) a) rag b) szótő c) szórövidülés d) jel

alaktan2

by
Print
Embed

Leaderboard

Visual style

Options

Switch template

Continue editing: ?